"Ha magunkhoz veszünk egy éhező kutyát és enni adunk neki, akkor az soha nem fog megharapni. Ez a különbség a kutya és az ember között."

- Mark Twain -


kutya

 

"Nem számít milyen kevés pénzed vagy tulajdonod van. Ha kutyád van, gazdag vagy."

- Louis Salin -


Ha kutyád van, gazdag vagy.

 

"Az emberek többsége beszél az állatokhoz, de csak kevesen értik, mit is mondanak. "

- Carol Bigley -


Az emberek

_

"A világ egy veszélyes hely, nem azok miatt akik gonoszságot követnek el, hanem azok miatt, akik ezt tétlenül nézik."

- Albert Einstein -
 

 


Állatvédelmi Törvény 2012
ÁLLATVÉDELMI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA 2012

A változások

A január elsején életbe lépő új Ávt egyértelműen tilt minden küllemet érintő sebészeti beavatkozást, vagyis mostantól fogva a fül- és farokvágás is tilos. Ezek ma még a fajtajelleg megtartása végett engedélyezettek, noha Európa számos országában már évekkel ezelőtt betiltották (és a kiállításokon sem nézik jó szemmel a kurtított kutyákat).
A jelenleg érvényben lévő Ávt már most is tiltja a kutyák és macskák élelmezési, valamit prémtermelési céllal történő megölését. Az új már tiltja is az ilyen felhasználást.

Veszélyes, ha embert harapott
A módosított törvény szerint egy kutya nem minősíthető a fajtája alapján veszélyes ebnek. Csak egyedi elbírálás alapján lehet veszélyesnek minősíteni a kutyát, ha már fizikai sérülést okozott (értsd embert harapott), vagy ha fennáll a veszélye, hogy fizikai sérülést fog okozni. A kutya viselkedését az állatvédelmi hatóság által javasolt, „ebek viselkedésének megítélésében jártas” szakértő bírálja el. (Ezeknek a szakértőknek a listája elvileg majd a netre is felkerül.) Veszélyes kutyákat csak engedéllyel, ivartalanítva és chippel ellátva lehet tartani. Tilos továbbá bármilyen versenyeztetésük, az őrző-védőzés, valamint a kivitelük az országból.

Olcsóbb chip és országos nyilvántartás
Az új Ávt előírja az állatorvosoknak, hogy minden vizsgálat elején ellenőrizzék a kutya transzponderét, vagyis chipjét. A chipezett állatok és gazdáik adatait mostantól kötelező egy országos adatbázisban nyilvántartani, és az ide való regisztráció az állatorvos kötelezettsége. A chipezésért és a regisztrációért maximum 3500 forintot kérhet el az állatorvos, így lényegesen olcsóbb lesz, jelenleg ugyanis az egész procedúra (chip+beültetés+regisztráció) 6000 forint körül van.
Az országos adatbázist a tervezettől eltérően nem az állatorvosi kamara fogja üzemeltetni, hanem az állam, egész pontosan az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv. Nem világos, hogy egy teljesen új adatbázist fognak-e létrehozni, vagy átveszik a kamara által jelenleg használt Petvetdatát, amely közel félmillió állat adatait tartalmazza. A chipszám alapján az állatra vonatkozó adatok egy része (hívónév, veszettség elleni oltás ideje, esetleges veszélyesség) nyilvános lesz, míg a gazdára vonatkozó adatokhoz „bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és más közigazgatási szerv részére, jogszabályban meghatározott közfeladatának az ellátása érdekében hozzáférést biztosíthat” a működtető. Nem egyértelmű, hogy egy talált és chipezett kutya gazdájára vonatkozó adatokat ebből az adatbázisból ki tudja-e majd nyerni egy magánállatorvos, vagy erre a célra meg kell tartani külön a Petvetdatát.

Ebösszeírás és ebadó
Ahogy várható volt, megszavazták az ebadó bevezetésének lehetőségét is, arról, hogy ténylegesen kivetik-e, az önkormányzatok dönthetnek. Az ebadó, vagyis ebrendészeti hozzájárulás összegét a tartás célja, a tartási hely mérete és állatjóléti jellemzői, az egy helyen tartott ebek száma, valamint a tulajdonos szociális helyzete alapján szabják ki. Évente legfeljebb 6000 forint lehet, veszélyes kutyák esetében pedig max. 20 ezer forint.
Mentesülnek az ebadó alól a magyar fajták (puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövid szőrű és drótos magyar vizsla, magyar agár, erdélyi kopó), a speciális feladatot ellátó kutyák (mentő-, segítő- és szolgálati kutyák), az ivartalanított ebek (kiv. a veszélyes kutyákat), és a menhelyen élő, valamint az örökbefogadott kutyák.
A beszedett összeget teljes egészében az ivartalanítás támogatására, a menhelyek és gyepmesteri telepek fenntartására, az állatvédők támogatására, valamint egyéb állatjóléti és közegészségügyi feladatokra kell fordítani. Ez az a pont azonban, amit a legtöbb kutyás kétkedve fogad, mert mindenki attól tart (joggal), hogy az önkormányzatok elnyelik a pénzt, és a kutyák semmit nem látnak majd belőle. Az önkormányzatoknak az ebadó beszedése mellett háromévente legalább egyszer ebösszeírást is kell tartaniuk.

Hogy ebből mi lesz?

A "normális" kutyások úgy gondolják, hogy az ebadó bevezetésével párhuzamosan rengeteg kutya kerül majd utcára, mert a "nem normális" kutyatartók inkább kidobják az állatot, minthogy fizessenek. A menhelyek már így is telítve vannak, így nagyon valószínű, hogy rengeteg állatot kell majd elaltatni helyhiány miatt. Vannak, akik úgy vélik, hogy a törvény az idősekkel szúr ki igazán, hiszen alig tudnak megélni a nyugdíjukból, nem hogy még ebadót is fizessenek. Én meg pont azt látom, hogy ők azok, akik hajlandóak az utolsó fillérjeiket is otthagyni az állatorvosnál, csak gyógyuljon meg a drága Buksikájuk. (És ne felejtsük el, hogy ha menhelyről fogadnak be kutyát, akkor egy fillért sem kell fizetniük!)
Csak reménykedni lehet abban, hogy idővel az emberek egy része (attól nem félek, hogy mindenki) rájön, hogy kutyát tartani felelősség, és ha valaki nem képes az ezzel járó költségeket viselni, akkor az inkább ne is vegyen magához állatot. Az ebadó összege ugyanis kevesebb, mint amennyibe egy kötelező veszettség elleni oltás kerül,pl. Budapesten. Ha a "kedves gazdinak" erre nincs pénze, akkor hogyan tudná kifizetni az állatorvosi számlát, amikor egyszer valami komoly baj történik????


2010 ÉVI MÓDOSÍTÁS

A Kormány 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról (érvényes 2010. július 1-től)
A Kormány az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 49. §-a (3) bekezdésének f) pontjában, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. §-a (1) bekezdésének b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazási köre a kedvtelésből tartott állatok tartására és forgalmazására terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában
a) kedvtelésből tartott állat: a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalékvédelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat;
b) állatkereskedés: kedvtelésből tartott állat kereskedelmi tevékenység keretében történő forgalmazása, kivéve a kizárólag saját állományból származó kedvtelésből tartott állat állatvásáron, vagy a tenyésztés helyéről közvetlen értékesítés keretében történő forgalmazását.
2. § (1) Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását veszélyeztetheti. (2) A védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó állatfajok egyedeire a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések az irányadóak.
(3) Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávtv.) 24/F. §-ának hatálya alá tartozó, az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatfajok listáját az 1. számú melléklet tartalmazza.
Állatforgalmazásra vonatkozó szabályok
3. § (1) Kedvtelésből tartott főemlős nem forgalmazható.
(2) Ebet forgalmazni, illetve tulajdonjogát forgalmazásnak nem minősülő más módon átruházni kizárólag az állatot azonosító elektronikus transzponderrel (bőr alá ültetett mikrochip) történő megjelölése után lehet. Amennyiben a jelölésre használt transzponder nem felel meg a 11784 ISO-szabványnak vagy a 11785 ISO-szabvány A. mellékletének, az állattartónak a hatósági ellenőrzés időpontjában biztosítania kell a transzponder leolvasásához szükséges eszközt.
4. § (1) Állatkereskedés csak tevékenységi engedéllyel működtethető.
(2) Állatkereskedés akkor működtethető, ha az állatkereskedés
a) az állomány ellátására magánállatorvossal szerződést kötött,
b) rendelkezik jóváhagyott működési szabályzattal, valamint
c) biztosítani tudja az e rendeletben meghatározott tartási körülményeket.
(3) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyének kiadására vonatkozó eljárás során a kérelemben meg kell jelölni, illetve ahhoz mellékelni kell:
a) veszélyes állat, illetve a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelméről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 338/97/EK rendelet) hatálya alá tartozó fajok, továbbá az emlősök – kivéve rágcsálók és nyulak – esetében az értékesíteni kívánt állatfajok megnevezését és egyedszámát,
b) az ellátó állatorvossal kötött szerződés egy példányát,
c) a kereskedésnek a működési szabályzatát (a továbbiakban: az állatkereskedés működési szabályzata), amely tartalmazza az állatok etetésére, gondozására, egészségügyi ellenőrzésére, az elkülönítésre, a trágya, a hulladék elhelyezésére, a tetemek tárolására és ártalmatlanítására, a takarításra, a fertőtlenítésre, a közegészségügyi és állategészségügyi, állatvédelmi elő írások betartására és a vásárlók tájékoztatására vonatkozó előírásokat.
(4) Az állatkereskedés tevékenységi engedélyét a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak a kereskedés helye szerint illetékes kerületi hivatala (a továbbiakban: kerületi hivatal) adja ki. A kerületi hivatal az állatkereskedés működési szabályzatának jóváhagyásáról az engedélyben dönt.
5. § A kerületi hivatal szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal az állatkereskedésben hatósági ellenőrzést végez.
6. § (1) Forgalmazni egészséges, vagy az ellátó állatorvos által felvett helyszíni jegyzőkönyvben – az állategészségügyre vonatkozó jogszabályok alapján – forgalmazhatónak nyilvánított állatot lehet. A forgalmazó köteles tájékoztatni a vevőt a helyszíni jegyzőkönyvben foglalt állatorvosi leletről és véleményről.
(2) A külön jogszabály szerint meghatározott állategészségügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt álló kedvtelésből tartott állat nem forgalmazható.
(3) Amennyiben a kedvtelésből tartott állat tartásáról, tenyésztéséről, jelöléséről, illetve nyilvántartásáról külön jogszabály rendelkezik, csak az ott meghatározott rendelkezéseknek megfelelően tartott, tenyésztett és nyilvántartott, valamint megjelölt állat hozható forgalomba.
7. § (1) Nem forgalmazható az az állat,
a) mely szülőjének gondoskodása nélkül nem képes önálló életre,
b) melynek utódai nem képesek önálló életre, kivéve, ha a szülőt és utódokat együtt értékesítik.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő tilalom nem vonatkozik a kizárólag más állat táplálása céljából tartott állatok fejletlen egyedeire.
8. § (1) A 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyedének forgalmazásakor át kell adni a vevő részére
a) a 338/97/EK rendeletben, illetve
b) a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló külön jogszabályban meghatározott esetekben az előírt származási igazolást, tenyésztői bizonyítványt, eredetigazolást, illetve a 338/97/EK rendelet 8. cikk (3) bekezdése szerinti bizonyítványt.
(2) Amennyiben jogszabály a kedvtelésből tartott állatfaj esetében kötelező immunizálást rendel el, akkor ennek a fajnak az egyede csak akkor forgalmazható, ha az állat rendelkezik az életkorának megfelelő igazolt kötelező immunizálással.
9. § (1) A forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését, – ha ismert – az egyed nemét és korát, valamint az eladási árat, továbbá veszélyes állat, illetve a 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyede esetében a tartáshoz, illetve vásárláshoz szükséges engedélyekről, bizonyítványokról, illetve egyéb dokumentumokról szóló tájékoztatást az állatkereskedésben vagy állatvásáron történő forgalmazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni.
(2) Az állat forgalmazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a 2. számú melléklet szerinti írásos dokumentumokat.
10. § (1) Veszélyes állat csak azon személy részére forgalmazható, valamint – állatforgalmazásnak nem minősülő módon – annak ruházható át, aki az állat tartására vonatkozó, nevére szóló engedély másolatát átadja a forgalmazó, illetve az átruházó részére.
(2) A veszélyes állat forgalmazója, illetve átruházója az állat új tulajdonosának nevére szóló, az állat tartására vonatkozó engedély egy másolatát köteles az átruházást követően 15 napon belül az azt kiállító hatóság részére megküldeni, valamint egy másik példányát 5 évig megőrizni.
11. § (1) Az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire és a velük való bánásmódra a 13–16. §-ban meghatározottakat is alkalmazni kell.
(2) Az állatkereskedésben az állatokat szökésbiztos módon úgy kell elhelyezni, hogy nyugalmuk és zavartalan pihenésük az állatkereskedés eladóterében is biztosított legyen.
(3) Az állatkereskedésben a takarmány- és víztartalékokat, valamint a tiszta almot úgy kell raktározni, hogy azok védve legyenek a fertőzésektől és szennyezésektől.
(4) Állatkereskedés esetében – veszélyes állatok kivételével – a kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételeit a 3. számú melléklet tartalmazza.
(5) Kedvtelésből tartott állatnak a vásárokról és a piacokról szóló külön jogszabály szerinti állatvásáron történő forgalmazása során be kell tartani az állatkereskedésben tartott állatok tartási körülményeire vonatkozó rendelkezéseket.
12. § A 2. § (1) bekezdésében, a 3. §-ban, a 6–8. §-ban, a 9. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) bekezdésében, a 11. §-ban, valamint a 13–16. §-ban foglalt előírásokat a kedvtelésből tartott állatnak a határon átnyúló szolgáltatási tevékenység keretében történő forgalmazására is alkalmazni kell.
A kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozó rendelkezések
13. § Az állattartónak rendelkeznie kell a kötelező immunizálásra vonatkozó mindenkori adatokkal és dokumentumokkal, egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatokkal és dokumentumokkal is. Amennyiben az állat új tulajdonoshoz kerül, részére e dokumentumokat át kell adni, illetve tájékoztatni kell az állat fajáról (fajtájáról), – ha ismert – az egyed neméről és koráról, továbbá az egyed tartásához szükséges minimális ismeretekről.
14. § (1) Az állatok számára a táplálékot, továbbá a nyulak és rágcsálók esetében a fogak koptatásához szükséges rágóanyagot az adott fajnak, az egyed korának és élettani állapotának megfelelő minőségben, mennyiségben és lehetőség szerint az adott faj természetes viselkedési szokásaihoz leginkább alkalmazkodó időközönként kell biztosítani.
(2) A kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ne zavarja.
(3) A kedvtelésből tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek. Állandó fényben vagy állandó sötétségben, valamint állandó zajban állatot tartani nem szabad.
(4) A kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Lófélék és eb esetében a mozgási igény az állat mozgatása útján is kielégíthető, azonban esetükben is törekedni kell az olyan tartási módra, amely lehetővé teszi az állat kedve szerinti mozgását.
(5) Tilos
a) ebet tartósan 10 m2 -nél kisebb területen,
b) ebet tartósan 4 m-nél rövidebb eszközzel kikötve,
c) gerinces állatot kör alapú kalitkában,
d) gerinces állatot gömb alakú akváriumban tartani.
(6) Ebek csoportos tartása esetén számukra egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig.
(7) Amennyiben ebet futólánccal – vagy ahhoz hasonló elven működő szerkezettel – kikötve tartanak, a feszített és futó részek hosszának összege nem lehet kevesebb 5 m-nél, valamint a futó rész nem lehet rövidebb 3 m-nél.
(8) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez.
(9) A talajszinten élő állatok hálós aljzaton nem tarthatók, kivéve, ha füves területen, illetve közvetlenül a talajon helyezik el a ketrecet.
(10) A nem kizárólag talajon, illetve vízben lakó fajok esetében legalább két olyan polcot vagy ágat, ülőrudat kell elhelyezni, amelyek mérete és kialakítása olyan, hogy az állat biztonságban és természetes testhelyzetben tud rajtuk ülni, pihenni.
(11) Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, illetve az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.
(12) Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot és ebet állandó jelleggel kikötve tartani tilos.
(13) Az ebek kikötéséhez, illetve vezetéséhez használt eszközöknek az állatra történő rögzítésére kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse.
(14) Az (5) bekezdés a) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt rendelkezés nem terjed ki az állatmenhelyekre.
15. § (1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek –, illetve az ember biztonságát.
(2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt – az (1) bekezdésben leírtak figyelembevételével –, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.
16. § (1) A kedvtelésből tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.
(2) A kedvtelésből tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során
a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,
b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.
(3) A kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.
(4) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek mellett tartható.
17. § (1) Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni. Közterületen ebet csak olyan személy vezethet, aki az eb irányítására, kezelésére és féken tartására képes.
(2) Közterületen az eb tulajdonosának biztosítania kell, hogy az eb sem más állatot, sem embert harapásával ne veszélyeztethessen.
(3) Szájkosarat használni a (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében – ha külön jogszabály a szájkosár használatát nem írja elő – kizárólag az egyed jellemzően agresszív magatartásának ismerete esetén kell.

Átmeneti és záró rendelkezések
18. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) Az 1–17. §, a 19. §, 24–25. §, valamint az 1–3. számú melléklet 2010. július 1-jén lép hatályba.
(3) Az Ávtv. 48/B. §-a szerinti adatokat az állattartó 2010. október 31-ig köteles bejelenteni a területileg illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek.
(4) E rendelet hatályba lépésekor magánháztartásban már tartott állat vonatkozásában a 14. § (5) bekezdésének c) és
d) pontjában foglalt rendelkezésnek 2012. december 31-ig kell megfelelni.
19. § A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal létrehozásáról és működéséről szóló 274/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet
15. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az Ávt. 40. §-a (6) bekezdésének alkalmazásában a Kormány kereskedelmi hatóságként a kerületi hivatalt jelöli ki.”
20. § (1) A vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: [E rendelet alkalmazásában]
„g) állatvásár: olyan időszaki értékesítési hely – ideértve az állatbörzét és az állatárverést is –, ahol nem kizárólag egy állattartási helyről származó élő állatot – ide nem értve a fogyasztási célra szánt halat és más hasznos vízi állatot – árusítanak.”
(2) A vásárokról és a piacokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdés szerinti magánszemély a tulajdonát képező élő állatot állatvásáron alkalomszerűen értékesítheti.”
A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 13. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Automatából nem értékesíthető nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy, szeszes ital, élő állat, valamint szexuális termék.”
(2) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Mozgóbolt útján élő állat, nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy nem forgalmazható.”
(3) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Csomagküldő kereskedelem útján a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló jogszabály szerinti kedvtelésből tartott állat nem forgalmazható.
(2) Ha a csomagküldő kereskedőnek a személyes adatok védelméről, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény értelmében az adatvédelmi nyilvántartásba be kell jelentkeznie, a csomagküldő kereskedő – a külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelményekben előírtakon túl – köteles a termék ismertetőjében, illetve a termékről szóló tájékoztatóban feltüntetni az adatvédelmi nyilvántartási számát.”
(4) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 18. §-a (1) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem forgalmazható üzleten kívüli (házaló) kereskedelem útján]
„d) élő állat, növényi szaporítóanyag,”
22. § A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 10. §-ának
(5) bekezdésében a „2. melléklet” szövegrész helyébe a „4. melléklet” szöveg lép.”
23. § Hatályát veszti a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet
3. §-ának (2) bekezdésében a „ – ha a külön engedély iránti kérelem a 3. mellékletben meghatározott termékre vonatkozik, e termék tekintetében a működési engedélyről szóló jogerős határozatával együtt – ” szövegrész, és az 5. mellékletének 13. pontjában „a szeszesital kivételével” szövegrész, továbbá a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 5. §-ának (1) bekezdésében az „– az (1) bekezdésben meghatározott termékek kivételével – ” szövegrész.
24. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai és parlamenti irányelv 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja. 25. § A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, – a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított – 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8–10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.
 
 
1. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez
Az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes fajok
A. Halak
1. Amurgéb (Perccottus glehni),
2. Kígyófejű halak (Channa spp., Parachanna spp.) összes faja,
B. Kétéltűek
1. Amerikai ökörbéka (Rana catesbeiana),
2. Keleti unka (Bombina orientalis),
9486 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 27. szám
C. Hüllők
1. Aligátorteknős (Macroclemmys temminckii)
2. Díszes ékszerteknős (Chrysemys picta)
3. Keselyűteknős (Chelydra serpentina)
4. Vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) – a 15 cm-nél kisebb páncélhosszúságú példányok
D. Madarak
Halcsontfarkú réce (Oxyura jamaicensis)
E. Emlősök
1. Amerikai nyérc (Mustela vison)
2. Észak-amerikai mosómedve (Procyon lotor)
3. Kanadai hód (Castor canadensis)
4. Kanadai vörösmókus (Tamiasciurus hudsonicus)
5. Közönséges szkunk (Mephitis mephitis)
6. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides)
7. Nutria (Myocastor coypus)
8. Szürke mókus (Sciurus carolinensis)
2. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez
A 9. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentumok
1. A kötelező immunizálásra vonatkozó adatok és dokumentumok.
2. Egyedi tartós megjelöléssel rendelkező állat esetében az állat azonosítására vonatkozó adatok és dokumentumok.
3. Az állatfaj – a gerinctelen állatok és halak esetében a rendszertani család – tartásának minimális feltételeit, annak emberre vonatkozó veszélyeit, illetve egészségügyi ártalmait tartalmazó írásos ismertető. Az írásos ismertetőnek tartalmaznia kell mindazokat az ismereteket, amelyek az állat egészségének és jólétének, valamint a tartó személy egészségének biztosításához szükségesek.
Az írásos ismertető minimális tartalmi elemei a következők:
a) az állat faja és tudományos neve,
b) az állat neme, amennyiben ez külső jegyek vagy egy egyszerű vizsgálat alapján megállapítható,
c) a faj származási országa és természetes előfordulási helyei,
d) a fajra jellemző kifejlett kori méret,
e) a fajra jellemző elérhető életkor,
f) a fajra természetes körülmények között jellemző aktivitás és szociális szerveződés,
g) hogyan lehet az állat táplálkozási igényeit kielégíteni,
h) hogyan lehet az állat hely-, klíma-, fény- és egyéb igényeit kielégíteni,
i) hogyan lehet az állat viselkedési szokásaihoz kapcsolódó, illetve szociális igényeit kielégíteni,
j) hogyan lehet az állat elhelyezését szökésbiztosan megoldani,
k) bármely betegség, amire az adott faj különösen fogékony, és hogyan lehet ellene védekezni,
l) az e rendelet szerinti minimális tartási követelmények,
m) az állat milyen veszélyt és egészségügyi ártalmat jelent az állat tartójának egészségére, és azt hogyan lehet megelőzni.
3. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez
A kedvtelésből tartott állatok minimális elhelyezési feltételei az állatkereskedésben
Amennyiben az elhelyezési feltétel függ az állat hosszától, akkor azt
a) teknős esetében egyenes vonalban a páncél elejétől a végéig,
b) más állat esetében annak testhosszában (az orrcsúcstól a farok végéig) kell mérni.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 27. szám 9487
A. Madárpókok
Terrárium mérete
(hosszúság × szélesség × magasság)
Madárpókok (Theraphosidae)
– fán lakó fajok
Hosszúság: 2× az állat lábfesztávolsága,
Szélesség: 2× az állat lábfesztávolsága,
Magasság: 3× az állat lábfesztávolsága,
de minimum 30 × 20 × 30 cm
Madárpókok (Theraphosidae)
– talajlakó fajok
Hosszúság: 2× az állat lábfesztávolsága,
Szélesség: 2× az állat lábfesztávolsága,
Magasság: 1× az állat lábfesztávolsága,
de minimum 30 × 20 × 30 cm
B. Halak
1. A halakat életmódjuk szerint, tengeri, édesvízi, illetve brakkvízi akváriumi egységekben, recirkulációs vízrendszerekben kell elhelyezni, melynek elemei – technikai megoldás függvényében – a bemutatási célt szolgáló akvárium, a kiegyenlítő tartály, a szűrőegység a keringtető szivattyúval és a csőrendszer.
2. A bemutatási célt szolgáló akvárium víztérfogata nem lehet kevesebb tengervizes akvárium esetén 100 liternél.
A bemutatási célt szolgáló akvárium térfogatának a teljes vízrendszer térfogatának legalább 70%-ának kell lennie.
3. Az egy-egy akváriumi egységben maximálisan elhelyezhető halmennyiséget az alábbiak szerint kell kiszámítani:
A bemutatási célt szolgáló akvárium (A) és a kiegyenlítő tartály (B) literben számított térfogatának összegéhez hozzá kell adni a szűrőrendszer által előállított tisztított víz literben számított mennyiségét [szűrőegység (C) és a csőrendszer (D) literben számított összes víztérfogata megszorozva a szűrőrendszer óránkénti forgatási rátájával (T) egyenlő az összes literben számított hasznos víztérfogattal]. Az így kapott értéket el kell osztani a következő táblázatban meghatározott 1 cm halra jutó víztömeg értékkel. Az eredmény a medencébe telepíthető halak összes testhosszát (L) adja cm-ben.
Képletben:
A B C D T
E
L
+ + + ´
( ) =
I. Édes- és brakkvízi halak
A halak testhossza
1 cm halra jutó víztömeg literben megadva
(E)
1. 0–20 cm-ig 2
2. 20 cm-t meghaladótól 100 cm-ig 10
3. 100 cm-t meghaladó 15
II. Tengeri halak
A halak testhossza
1 cm halra jutó víztömeg literben megadva
(E)
1. 0–20 cm-ig 8
2. 20 cm-t meghaladótól 100 cm-ig 30
3. 100 cm-t meghaladó 60
C. Fán és talajon élő kétéltűek
Állat hossza – farkos kétéltűek
cm
Állat hossza – farkatlan kétéltűek
cm
Minimális terület
m2
Egy állatra jutó minimális terület csoportos tartásnál
m2
Minimális magasság
m
1. 5-ig 2,5-ig 0,09 0,009 0,3
2. 5-t meghaladótól 10-ig 2,5-t meghaladótól 5-ig 0,12 0,015 0,3
3. 10-t meghaladótól 15-ig 5-t meghaladótól 7,5-ig 0,15 0,05 0,3
4. 15-t meghaladótól 20-ig 7,5-t meghaladótól 10-ig 0,2 0,07 0,3
5. 20-t meghaladó 10-t meghaladó 0,25 0,12 0,3
9488 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 27. szám
D. Fél vízi kétéltűek
Állat hossza – farkos kétéltűek
cm
Állat hossza – farkatlan kétéltűek
cm
Minimális terület1
m2
Egy állatra jutó minimális terület csoportos tartásnál
m2
Minimális magasság
m
Minimális vízmélység
m
1. 10-ig 5-ig 0,15 0,015 0,3 0,1
2. 10-t meghaladótól 15-ig
5-t meghaladótól 7,5-ig
0,2 0,05 0,3 0,1
3. 15-t meghaladó 7,5-t meghaladó
0,25 0,07 0,3 0,15
1 Amiből 1/3 rész száraz, 2/3 rész víz.
E. Vízi kétéltűek
Állat hossza – farkos kétéltűek
cm
Állat hossza – farkatlan kétéltűek
cm
Minimális vízfelület
m2
Egy állatra jutó minimális vízfelület csoportos tartásnál
m2
Minimális vízmélység
m
1. 10-ig 5-ig 0,09 0,009 0,15
2. 10-t meghaladótól 15-ig 5-t meghaladótól 7,5-ig 0,12 0,025 0,15
3. 15-t meghaladótól 20-ig 7,5-t meghaladótól 10-ig 0,25 0,04 0,2
4. 20-t meghaladótól 40-ig 10-t meghaladótól 20-ig 0,3 0,085 0,2
5. 40-t meghaladó 20-t meghaladó 0,4 0,17 0,3
F. Fán- és sziklán élő gyíkok
Gyík hossza
cm
Minimális terület
m2
Még nem ivarérett állatra jutó minimális terület csoportos tartásnál
m2
Ivarérett állatra jutó minimális terület csoportos tartásnál
m2
Minimális magasság
m
1. 20-ig 0,12 0,015 0,03 0,3
2. 20-t meghaladótól 50-ig 0,2 0,04 0,1 0,6
3. 50-t meghaladó 1,0 0,3 0,5 1,0
G. Talajon élő gyíkok
Gyík hossza
cm
Minimális terület
m2
Még nem ivarérett állatra jutó minimális terület csoportos tartásnál
m2
Ivarérett állatra jutó minimális terület csoportos tartásnál
m2
Minimális magasság
m
1. 20-ig 0,16 0,02 0,08 0,3
2. 20-t meghaladótól 50-ig 0,3 0,05 0,15 0,3
3. 50-t meghaladó 0,6 0,2 0,3 0,3
H. Talajon élő kígyók
Kígyó hossza
cm
Minimális terület
m2
Egy állatra jutó minimális terület csoportos tartásnál
m2
Minimális magasság
m
1. 30-ig 0,03 0,015 0,1
2. 30-t meghaladótól 50-ig 0,06 0,03 0,15
3. 50-t meghaladótól 100-ig 0,2 0,06 0,2
4. 100-t meghaladótól 200-ig 0,4 0,5 0,5
5. 200-t meghaladó 1,5 1 0,7
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 27. szám 9489
I. Fán élő kígyók
Kígyó hossza
cm
Minimális terület
m2
Egy állatra jutó minimális terület csoportos tartásnál
m2
Minimális magasság
m
1. 30-ig 0,03 0,015 0,15
2. 30-t meghaladótól 50-ig 0,06 0,03 0,25
3. 50-t meghaladótól 100-ig 0,2 0,06 0,5
4. 100-t meghaladótól 175-ig 0,4 0,37 0,7
5. 175-t meghaladó 1 0,5 1
J. Szárazföldi és fél vízi teknősök
Teknős hossza
cm
Minimális terület
m2
Egy állatra jutó minimális terület csoportos tartásnál
m2
Minimális magasság
m
1. 10-ig 0,09 0,015 0,2
2. 10-t meghaladótól 15-ig 0,12 0,02 0,3
3. 15-t meghaladótól 30-ig 0,5 0,125 0,3
4. 30-t meghaladó 1 1 0,5
K. Vízi teknősök
Teknős hossza
cm
Minimális vízfelület
m2
Egy állatra jutó minimális vízfelület csoportos tartásnál
m2
Minimális vízmélység
m
1. 10-ig 0,09 0,015 0,1
2. 10-t meghaladótól 15-ig 0,12 0,02 0,2
3. 15-t meghaladótól 30-ig 0,5 0,125 0,3
4. 30-t meghaladó 1 0,5 0,35
L. Madarak
A tartási terület szélessége a madár hosszánál, illetve szárnyfesztávolságánál legalább kétszer nagyobb kell, hogy legyen, de minimum 35 cm. Madár hossza
cm
Minimális terület
m2
Egy madárra jutó minimális terület csoportos tartásnál
m2
Leghosszabb oldal minimális mérete
m
Minimális magasság
m
1. 15-ig 0,15 0,03 0,4 0,3
2. 15-t meghaladótól 20-ig 0,2 0,04 0,6 0,4
3. 20-t meghaladótól 45-ig 0,5 0,1 1,0 0,7
4. 45-t meghaladó 2,0 1,0 2,0 1,8
M. Rágcsálók
Állat faja
Minimális terület
m2
Egy állatra jutó minimális terület csoportos tartásnál
m2
Legrövidebb oldal minimális hossza
m
Minimális magasság
m
1. Tengerimalac 0,15 0,05 0,4 0,25
2. Aranyhörcsög 0,09 0,015 0,25 0,2
3. Törpehörcsög 0,09 0,015 0,2 0,2
4. Csincsilla, mókusok 0,4 0,2 0,4 0,7
5. Degu 0,3 0,15 0,4 0,4
6. Patkány 0,18 0,03 0,3 0,3
7. Futóegér és egyéb egerek 0,2 0,04 0,25 0,2
9490 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2010. évi 27. szám
N. Nyulak
Fajta mérete
(tömeg kg)
Minimális terület
m2
Egy állatra jutó minimális terület csoportos tartásnál
m2
Legrövidebb oldal minimális hossza
m
Minimális magasság
m
1. 3-t el nem érő 0,5 0,25 0,5 0,5
2. 3-tól 5-ig 0,7 0,35 0,6 0,6
3. 5-t meghaladó 0,9 0,45 0,7 0,7
O. Görény
Minimális terület
m2
Egy állatra jutó minimális terület csoportos tartásnál
m2
Legrövidebb oldal minimális hossza
m
Minimális magasság
m
0,5 0,25 1 1
 

 

"Amíg meg nem tapasztaltuk, milyen érzés szeretni egy állatot, lelkünk egy része mélyen alszik. "

- Anatole France -


Amíg meg nem...

 

"A kutya nemesebbé teszi a nemest, és aljasabbá az aljast."

- Jack London -


A kutya nemesebbé teszi...

 

"Ameddig az emberek azt gondolják, hogy az állatok nem éreznek, addig az állatoknak azt kell érezniük, hogy az emberek nem gondolkodnak. "

- Peter Bamm -


Ameddig...

_

„A kutyád bármikor kész életét áldozni érted. És te őérte?”

- Konrad Lorenz -


Amíg meg nem...

Keresés